A kommunikáció előfeltételei csecsemőknél

Winkler István pszichológus, villamosmérnök az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének munkatársa előadásában olyan érdekes kérdésekre keresi a választ, mint például, hogy az agyunk hallórendszere milyen szabályosságokat fedez fel különböző hangsorokban.

Ahhoz, hogy valakivel beszélgessünk, nem elegendő egy közös nyelv ismerete. A beszélgetés keretének, a kommunikációs csatornának létrehozása és fenntartása számos egyéb észlelési/kognitív képességet vesz igénybe. Mivel környezetünkben általában egyszerre több hangforrás van jelen, szét kell választanunk az egyes hangforrások által kibocsájtott hangokat és különálló láncokba fűzni őket. Azonosítanunk kell az egyes hangforrásokat, mivel így bejósolhatóvá válik, milyen hangok várhatók tőlük. A beszédhangok más hangoktól eltérő feldolgozást igényelnek; fel kell tehát ismernünk, hogy beszédet hallunk‑e. Meg kell állapítanunk, hogy az üzenet nekünk szól‑e és, ha igen, vár‑e választ tőlünk a partnerünk. Végül, meg kell határoznunk, hogy a választ mikor fűzhetjük bele a beszélgetés fonalába. Az előadás során, csecsemőkön végzett viselkedéses és idegtudományi vizsgálatok eredményeire alapozva, arra a kérdésre keressük a választ, hogy e képességek kialakulnak‑e már a beszéd elsajátítása előtt.